Hírek

Madárcsicsergésre és kakaskukorékolásra ébrednek az apátfalviak és a magyarcsanádiak, amióta átadták a nagylaki elkerülőutat és mentesültek a napi 4-500 a falukon a határ felé átdübörgő kamionáradat alól – derült ki Lázár János országgyűlési képviselő, Szekeres Ferenc és Farkas János polgármesterek közös sajtótájékoztatóján. – Egy három és félmilliárdba került tábla alatt állunk! – hívta fel a figyelmet Lázár János a 43-as út, Nagylak felé vezető körforgalmi csomópontjában álló, a 20 tonnánál nehezebb kamionok átmenő forgalmát kitiltó Kresz-táblára az annak a tövében ma délelőtt tartott sajtótájékoztatón. – Itt harminc éven keresztül napi 3-4 ezer kamion dübörgött, megkeserítve az apátfalviak és magyarcsanádiak életét és lehetőségeit. Ezen változtatott három évvel ezelőtt a kormány, amikor az M43-ast megépítette Nagylakig, s ezzel a kamionforgalmat részben sikerült elterelni. A térség országgyűlési képviselőjeként azzal szembesültem, hogy a kamionok egy része, azaz a napi 3 ezer helyett napi ötszáz kamion továbbra is a régi 43-ason közlekedik óránként 80-90 kilométeres sebességgel a két településen belül. Ezért Apátfalva, Magyarcsanád és Nagylak vezetése a legfontosabb feladatomnak a kamionok kitiltását határozta meg – vázolta a helyzetet Lázár János. Jól látható tábla jelzi a kamionosoknak azt is, hogy veszélyes hulladékkal, élő állattal és növénnyel már nem erre kell menniük Hozzátette, ennek az volt a feltétele, hogy a régi nagylaki határátkelő és az új csanádpalotai között – mely Európa egyik legforgalmasabb határátlépési pontja – elkerülőút épüljön. Ez 3,5 milliárd forintért megvalósult, s átadtuk. Az elkerülőút legfontosabb eredménye, hogy ez a tábla kikerülhetett ide – mutatta a fent említett tiltótáblát. – Ez Apátfalvának, Magyarcsanádnak és Nagylaknak azt jelenti, hogy mentesülnek a kamionforgalomtól. Egy sikeres program zárásánál vagyunk, mellyel sikerült az emberek életminőségén javítani, ugyanis korábban emiatt az út miatt élhetetlen volt a falu. – Ezzel a táblával véglegesen kikerültek a kamionok a faluból, így a településünk sokkal élhetőbb, csend van, biztonság van, és a levegő is összehasonlíthatatlan a korábbival – mondta Szekeres Ferenc, Apátfalva polgármestere. forrás: makohirado.hu
Az 1925-ben az I. világháború áldozatai emlékére állított alkotást nem csak felújították, de az 1919-es román vérengzés áldozatai teljes névsora is olvasható rajta. Ma délután avatták fel és szentelték újra. Esőben kezdték, s majd napsütésben fejezték be. Szigeti Márton szobrászművészt bízta meg a helyi képviselő-testület, hogy végezze el az apátfalvi I. világháborús emlékmű felújítását. Pásztor János 1925-ben elkészült így újjávarázsolt alkotását ma délután avatták újra, s szentelte fel Jánosi Szabolcs plébános. – Megemlékezésünkön Apátfalva történelmének legtragikusabb eseményei hőseinek állítunk emléket. A mai napon a vérengzés századik évfordulójára emlékezünk és az első világháborús emlékmű átadását is ehhez az időponthoz igazítottuk – hangsúlyozta ünnep köszöntőjében Szekeres Ferenc polgármester. Hozzátette: a helyi képviselő-testület 1922-ben határozta el, hogy a hősök emlékét megörökítendő országos bizottság mintakönyvéből Pásztor János szobrászművész alkotását állítják fel. 1925 október 25-én avatták fel a koszorúzó honvédot ábrázoló emlékművet. A talpazat két oldalára 173 apátfalvi hősi halott nevét, a hátoldalára pedig az 1919. június 23-i román vérengzés 40 apátfalvi áldozata nevét vésték fel. azc1927. november 14-én elkészült hivatalos névsor szerint még 21-en este áldozatául a román vérengzésnek. A mostani, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány pályázaton elnyert 4 millió 675 ezer forint segítségével végzett felújításkor az ő nevük is felkerült az emléktáblára. – Szükségünk van arra, hogy meg- és elismerjük elődeink áldozatos, nemzetet, hazát szerető, azt megvédő cselekedeteit, legyenek azok világra szólóak, vagy csak szűk körben ismertek. Ne feledjük, hogy hősiek kiállásáért egykoron Vitéz Apátfalvaként említették településünket Twitter Google+ LinkedIn Pinterest Hírek Térség Top Újraavatták az apátfalvi hősök emlékművét Korom Andrásaccess_time2019. június 23., 17:32 Az 1925-ben az I. világháború áldozatai emlékére állított alkotást nem csak felújították, de az 1919-es román vérengzés áldozatai teljes névsora is olvasható rajta. Ma délután avatták fel és szentelték újra. Esőben kezdték, s majd napsütésben fejezték be. Szigeti Márton szobrászművészt bízta meg a helyi képviselő-testület, hogy végezze el az apátfalvi I. világháborús emlékmű felújítását. Pásztor János 1925-ben elkészült így újjávarázsolt alkotását ma délután avatták újra, s szentelte fel Jánosi Szabolcs plébános. – Megemlékezésünkön Apátfalva történelmének legtragikusabb eseményei hőseinek állítunk emléket. A mai napon a vérengzés századik évfordulójára emlékezünk és az első világháborús emlékmű átadását is ehhez az időponthoz igazítottuk – hangsúlyozta ünnep köszöntőjében Szekeres Ferenc polgármester. Hozzátette: a helyi képviselő-testület 1922-ben határozta el, hogy a hősök emlékét megörökítendő országos bizottság mintakönyvéből Pásztor János szobrászművész alkotását állítják fel. 1925 október 25-én avatták fel a koszorúzó honvédot ábrázoló emlékművet. A talpazat két oldalára 173 apátfalvi hősi halott nevét, a hátoldalára pedig az 1919. június 23-i román vérengzés 40 apátfalvi áldozata nevét vésték fel. azc1927. november 14-én elkészült hivatalos névsor szerint még 21-en este áldozatául a román vérengzésnek. A mostani, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány pályázaton elnyert 4 millió 675 ezer forint segítségével végzett felújításkor az ő nevük is felkerült az emléktáblára. – Szükségünk van arra, hogy meg- és elismerjük elődeink áldozatos, nemzetet, hazát szerető, azt megvédő cselekedeteit, legyenek azok világra szólóak, vagy csak szűk körben ismertek. Ne feledjük, hogy hősiek kiállásáért egykoron Vitéz Apátfalvaként említették településünket Lázár János országgyűlési képviselő halasztatlan elfoglaltsága miatt nem tudott jelen leni a megemlékezésen, köszöntőjét Kiszely János Pálné tolmácsolta. – Történelmünknek sok olyan eleme van, melyről nem beszélünk, vagy ha tesszük, hazugságok foglyaiként tesszük, hiszen évtizedekig hazugságra neveltek, tanítottak minket. Száz évvel ezelőtt itt, Apátfalván történt valami, amiről nyilvánosan beszélni nem, legföljebb csak suttogni lehetett. A több cikluson átnyúló nemzeti polgári kormányzatnak kellet eljönnie, hogy erre emlékezhessünk. Egy nemzet érdekeit csak erős kormány tudja megvédeni – hangzott el. A megemlékezésen Pintér István történész foglalta össze az I. világháború nagyobb eseményeit, majd Halmágyi Pál nyugalmazott makói múzeumigazgató ismertette az apátfalvi vérengzés okát és eseményeit, s idézte fel egyesével az áldozatot sérüléseit, a korabeli halotti anyakönyvek alapján. Az ünnepségen megjelent és koszorút helyezett el Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára is. Az ünnepségen közreműködött a Faluház Kicsinyek Kórusa, Kovács László és Tóth Tamás, a Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar tagjai, illetve a Mátó Mátyás vezette Borbély András Band. forrás: makohirado.hu
Az apátfalvi szoborkert kopjafájánál emlékeztek ma délután a Nemzeti Összefogás napján a trianoni békediktátumra. Szekeres Ferenc polgármester beszédében hangsúlyozta a nyugati világ máig adósa Magyarországnak és a magyarságnak. – Emlékezni gyűltünk ma össze, amire mély fájdalommal gondol vissza minden magyar ember, ami immár 99 esztendeje húzza a magyar nemzet megsértett szívét – kezdte megemlékezését, a Himnusz közös éneklését követően Szekeres Ferenc. Apátfalva polgármestere hangsúlyozta, Trianont még mindig lehet Európában békeszerződésnek nevezni bizonyos körökben. Történelmi igazságtételnek, pedig Trianon csak diktátum volt és nem igazságtétel, hanem erőszaktétel. Történelmi igazságtalanság egy nemzettel szemben, és az egész nyugati világ máig adósa Magyarországnak és a magyarságnak. Szekeres Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy 1920. június 4-én nem csak az ezeréves országot darabolták fel, de még nagyobb bűnként egy nemzet testét csonkították meg. Úgy vélte, hogy a XX. században a határon túl került magyaroknak volt a legnehezebb magyarnak megmaradniuk. navigate_beforenavigate_next – A mondvacsinált államhatárok családokat, barátokat, s több évszázadnyi történelmet választottak szét egymástól. Sok évtizeden keresztül nem mondhattuk ki az igazságot. A szétszakítottság folyamatából kiemelte a 2004-es, a kettős állampolgárságról szóló, azt végül elvető népszavazást. – A kettős állampolgárság ellen azok kampányoltak legjobban, akik ma válogatás nélkül engednék be az illegális bevándorlókat. A nyugat-európai országoknak itt volna hát az ideje törleszteni ezt az erkölcsi adósságot, amit a trianoni diktátummal okoztak! És mit látunk? Az igazságtétel helyett ismét összefogtak a magyarországi hazaárulókkal és szervezkednek hazánk ellen. forrás: makohirado.hu
Az elmúlt időszakban minden hónapban tudott az apátfalvi önkormányzat újszülötteket köszönteni a településen. Péntek délelőtt – májusban már másodjára – négy babánál járt Szekeres Ferenc polgármester és Kiszely János Pálné alpolgármester. Megnőtt a gyermekvállalási kedv Apátfalván: Szekeres Ferenc polgármestertől megtudtuk, 2019 első felében 13 baba született a településen és a védőnőnél 16-an jelezték, hogy hamarosan szülői örömök elé néznek. A polgármester kiemelte, természetesen még ezután is jelentkezhetnek a leendőbeli kismamák, így további népességnövekedés elé tekintenek. Péntek délelőtt három kislányt és egy kisfiút köszöntött a polgármester Kiszely János Pálné alpolgármesterrel. Elsőként Marcocian Alinánál jártak. Az édesanya, Lakatos Dzsamilla elárulta, a kislány április 11-én született. – Az anyaság nehéz, de megéri. Imádjuk Alinát! Anyukám és párom nagyon sokat segít, így könnyebb – mesélte Dzsamilla. – A babakötvénynek nagyon nagy segítség, mindent a kislányra fordítunk. Egy hónapban közel 50-60 ezer forintot költünk pelenkára, tápszerre és kis ruhákra is, hiszen gyorsan kinövi őket. A Vízhányó családban második babaként érkezett meg Kincső április 8-án. Testvére Marcell két évvel idősebb. Vízhányóné Süli Melinda is elmondta, a 40 ezer forintos támogatást a két picire költik el. A kis Kincső nagyon jó baba, bár az éjszakát még nem alussza át. – Mivel Marci sem szobatiszta még, így pelenkát és törlőkendőt veszünk belőle. Mindenképpen a gyerekekre fordítjuk – mondta Melinda. Borbély Rita és Benke László második közös gyermekeként született meg Benke Borbála március 25-én. A kicsi Borival a mindennapok gyorsan telnek, Rita elmondása szerint. – Párom első házasságában született egy lánya, ő már 13 éves és nagyon sokat tud segíteni. Bori bátyja 5 évvel idősebb, és a maga módján próbál segíteni. Párom is nagyok aktív, tisztába rakja, eteti, nem ijed meg – fogalmazott Rita. A bébikötvényt szeretnék félrerakni, és ha Bori nagyobb lesz, majd felhasználja, amire szeretné. Kakas Zalán április 2-án született Kakas-Szueta Zsáklin és Kakas Árpád első gyermekeként. Bár Zalán 23 óra 50 perckor született, ez nem befolyásolja az éjszakai alvásban. – Nagyon gyorsan telnek a napok, mindig csak arra eszmélek fel, hogy már a fürdetésnél járunk. Zalán nagyon jó baba, igazi mintababa: háromóránként kel, eszik, alszik és igazából nem hallottuk a hangját még – fogalmazott Zsáklin. – Az anyukám, vagyis a mama, illetve a tata is rengeteg segít, és persze Árpi is kiveszi a részét mindenből. forrás: makohirado.hu