Értéktár

Találatok: 12313

Apátfalvi Települési Értéktár Bizottság tagjai 2013-2015.:

Elnöke: Vargáné Nagyfalusi Ilona

Tagok: Dr. Marjanucz László
               Urbancsok Zsolt 

Apátfalvi Települési Értéktár Bizottság tagjai 2015-től:

Elnöke: Vargáné Nagyfalusi Ilona

Tagok: Dr. Marjanucz László
               Csapó Jánosné
               Langó Imréné
               Langó Csaba

Apátfalvi Települési Értéktár Bizottság tagjai 2021-től:

Elnöke: Vargáné Nagyfalusi Ilona

Tagok: Dr. Marjanucz László
               Csapó Jánosné
               Langó Csaba
 

Helyi értékeink kategóriák szerinti besorolása:

Csongrád-Csanád Megyei Értéktárba felvett apátfalvi értékek:

A települési értéktárba nemzeti érték felvételét bárki kezdeményezheti.

A javaslatok beadása folyamatos. A javaslatokat adatlap segítségével lehet megtenni. A kinyomtatott és kitöltött adatlapot a Polgármesteri Hivatalban lehet beadni.

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet kimondja, hogy a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az egyes szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni. A Települési Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.

Az értéktár bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.

A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában, a rendelet által meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A Települési Értéktár Bizottság a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, és a megyei, tájegységi vagy települési értéktárak valamelyikébe való felvételéről az értéktár bizottság a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. Egyúttal a települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba. A megyei értéktárban nyilvántartott értékek hasonló eljárás után bekerülhetnek a Nemzeti Értéktárba, amelynek nyilvántartásából választja ki a Hungarikum Bizottság a hungarikumokat.

 

Az egyes szakbizottságok részterületei:

1) Agrár- és élelmiszergazdaság: 

az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szőlő- és borágazat, továbbá az állat-és növényfajták;

2) Egészség és életmód: 

a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

3) Ipari és műszaki megoldások: 

az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; 

4) Kulturális örökség: 

a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet, zeneművészet és színházművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

5) Sport:

a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

6) Turizmus és vendéglátás: 

turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások;

7) Épített környezet: 

épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

8) Természeti környezet:

természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.

9) Nemzetiséghez kapcsolódó értékek:

az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti hagyományainak összessége, valamint nemzetiség által épített és tárgyi örökség;