Apátfalvi Települési Értéktár Bizottság 2013-2015.:

Elnöke: Vargáné Nagyfalusi Ilona
Tagok: Dr. Marjanucz László
            Urbancsok Zsolt

 

Apátfalvi Települési Értéktár Bizottság 2015-től:

Elnöke: Vargáné Nagyfalusi Ilona
Tagok: Dr. Marjanucz László

            Csapó Jánosné

             Langó Imréné

             Langó Csaba

 

Vargáné Nagyfalusi Ilona elérhetősége:

Tel: 06 70 510 4743

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A települési értéktárba 2015. május 15-én felvett értékek:

1. Apátfalvi fűrészelt, rátétes deszkavéggel díszített házoromzatok
2. Apátfalvi női viselet
3. Apátfalvi gyúrott béles
4. Kosárfonás Apátfalván
5. Langó-kápolna
6. Apátfalvi Nepomuki Szent János -szobor
7. Apátfalvi temetőkápolna

A 2015. decemberi ülés alkalmával felvett értékek:

1. Apátfalva népi hangszere –a citera
2. Archaikus népi imák
3. Apátfalvi festett bútor
4. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben
5. Bíbic könyvek, Apátfalva helytörténeti munkatankönyvei
6. Fehérhímzés Apátfalván
7. Langó Hagyományőrző Ház
8. Millenniumi tölgyfák
9. Szoborkert
10. Útmenti keresztek Apátfalván
11. Szent Mihály Plébániatemplom

A 2016. május 18-i ülés alkalmával felvett értékek:

1. A Maros hatása Apátfalva településre
2. Pátfalvai parasztolimpia
3. Népi építészet Apátfalván
4. Az apátfalvi nyelvjárás.
5. Az önellátó tanyasi gazdálkodás és életmód
6. A Maros –part állatvilága
7. A Maros-part növényvilága

A 2016. december 12-i ülés alkalmával felvett értékek: 

1. Ártéri kiskertek a Maros-parton
2. Bartók Béla 1906-os apátfalvi népdalgyűjtése
3. A gyökértermesztés
4. Kardos István vőfély tevékenysége
5. Morelli Edit apátfalvi tűzzománc képei
6. Népi halászat a Maroson
7. Apátfalvi ragadványnevek

A 2017. május 17-i ülés alkalmával felvett értékek:

1. Népoktatás Apátfalván
2. Újkrumpli, káposzta és hagyma termesztése
3. Disznóölés- disznóvágás
4. Csigatészta készítése
5. Ősi cigány mesterségek
6. Pátfalvi búcsú Szent Mihálykor

A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság 2016. május 20-i ülésén a Csongrád Megyei Értéktárba felvette a
Bíbic könyvek, Apátfalva helytörténeti munkatankönyvei
Fehérhímzés Apátfalván
Apátfalvi festett bútor című apátfalvi előterjesztéseket.

A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság 2016. szeptember 10-i ülésén felvette a
Csongrád Megyei Értéktárba az Apátfalvi archaikus népi imák c. felterjesztést.

A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság 2017. április 10-i ülésén felvette a
Csongrád Megyei Értéktárba a Bartók Béla 1906-os népdalgyűjtése Csongrád megyei mai területén című felterjesztést. 

A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság indokoltnak tartja a „Fehérhímzés Apátfalván” felvételét a Magyar Értéktárba.

 

Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról.

A települési értéktárba nemzeti érték felvételét bárki kezdeményezheti.
A javaslatok beadása folyamatos. A javaslatokat adatlap segítségével lehet megtenni.
A kinyomtatott és kitöltött adatlapot a Polgármesteri Hivatalban lehet beadni.

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet kimondja, hogy a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az egyes szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni. A Települési Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.

Az értéktár bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.

A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában, a rendelet által meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A Települési Értéktár Bizottság a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, és a megyei, tájegységi vagy települési értéktárak valamelyikébe való felvételéről az értéktár bizottság a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. Egyúttal a települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba. A megyei értéktárban nyilvántartott értékek hasonló eljárás után bekerülhetnek a Nemzeti Értéktárba, amelynek nyilvántartásából választja ki a Hungarikum Bizottság a hungarikumokat.

Az egyes szakbizottságok részterületei:

 

1) Agrár- és élelmiszergazdaság: 

az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szőlő- és borágazat, továbbá az állat-és növényfajták;

 

2) Egészség és életmód: 

a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

 

3) Ipari és műszaki megoldások: 

az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; 

 

4) Kulturális örökség: 

a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet, zeneművészet és színházművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

 

5) Sport, turizmus és vendéglátás: 

- sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

- turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások;

 

6) Természeti és épített környezet: 

- épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

- természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.