-
Találatok: 1086
Szoborkert
Szoborkert: Hősök szobra, Aradi vértanúk emléktáblája, Trianoni kopjafa, Szent Anna kereszt, Második világháborús emlékmű, Országzászló
Hősök szobra
Apátfalva község képviselő-testülete 1922-ben határozta el, hogy a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság mintakönyvéből a 227. számú tervet, Pásztor János szobrászművész alkotását állítják föl. Az emlékmű magas talapzatán egy első világháborús honvéd áll, mellette címeres pajzs, jobb kezében koszorút tart. A talapzatba vésett szöveg: „ A hazáért és községünkért hősi halált halt apátfalvi polgárok örök emlékezetére 1925 ” A vásárlásra 450 ezer koronát, a szállításra, felállításra, a nevek felvésésére további 150 ezer koronát szántak. Az emlékmű helyéül a község nyugati főbejáratánál, a vasútvonal és az országút közötti területet jelölték meg. Hamarosan el is kezdődött a terep elegyengetése. A mintegy ezer négyszögöles bekerített parkban 1925. október 25-én avatták fel a „Koszorúzó honvédet” ábrázoló emlékművet. A talpazat két oldalára 173 hősi halott nevét, a hátoldalra az 1919. június 23-i román vérengzés 40 apátfalvi áldozatának nevét vésték föl.
Aradi vértanúk emlékhelye
Az aradi vértanúk emlékhelyének kialakítását 2002 nyarán a Pátfalváért Egyesület kezdeményezte Móricz Ágnes ötlete alapján. Annak apropóján, hogy Vajda László felajánlott 13 tujafát a község szépítésére. (az édesanyja nevelte a fákat.) Az emlékhely a Szoborkertben lett kialakítva,az egyesület vállalt minden felmerülő költséget. A tervezést Szigeti Márton kőfaragó, a kivitelezést Széles István, akkor egyesületi tag és Vajda László egyesületi tag végezte. 2002-ben avatták az emlékművet, azóta minden évben a Pátfalváért Egyesület szervezi az október 6-i megemlékezést. 2002 évben el lettek ültetve a tuják, minden vértanúnak egy. 2003-ban Beke Mihály tanár bácsi javaslatára, ültettek egy 14. tujafát, Batthyány Lajos emlékére, mert Őt végezték ki legelőször, mint országunk első felelős miniszterelnökét. Az évek alatt a bokrok jól megnőttek. Minden október 6-án énekes, táncos, irodalmi műsorral emlékezik az egyesület tagsága az aradi vértanúkra. A megemlékezések ideje alatt egy-egy hős nevével kokárda kerül a tujákra és emlékmécsesek gyúlnak.
Trianoni kopjafa
2011-ben avatta fel a Bökény Népe Kulturális és Harcművészeti Egyesület. Tagjai készítették el felajánlásokból. Legfőbb céljuk, hogy méltóképpen tudjanak megemlékezni, valamint, hogy felhívják a figyelmet az 1920 -ban aláírt és hazánkra erőltetett békediktátumra, melyet a nemzet mind a mai napig nem tudott kiheverni. Ezért kopjafa formájú az emlékmű, mert gyásznapra emlékeztet. Őseink az ütközetekben elhunyt harcosok sírhantjának fejéhez szúrták le a vitézek harci kopjáját, így emlékezvén meg róluk. Ebből a szokásból alakult ki nemzetünk szép ősi szakrális hagyománya a kopjafaállítás. Az itt elhelyezet kopjafán található minden motívumnak, szimbólumnak megvan a jelentéstartalma. Felépítésében rendesen követi a temetési kopjafák formáját. Felül található, legmagasabban az a nyolcszögletű csillag, ahol a nép ősemlékezete szerint a teremtő lakik. Alatta közvetlenül a magyar tulipán, a mag népének megjelenítése. Alatta négy faragott gallér a nyakon, amely a múló időt jelképezi a nemzet történelmében, hullám hegyeket -völgyeket, hosszabb rövidebb jó -rossz időszakok váltakozását. A faragvány vállakban szélesedik ki, kis peremmel. Azt mutatja, hogy ide kevés teher fér már el. Alatta a mellkasba rejtett sebzett szív, a lélek lakhelye. Itt van feltüntetve az ország térképén fekete foltként kis Magyarország, mely magában soha ki nem virul. Deák Ferenc idézete és a Hiszek Egy utolsó versszaka zárja a mondanivalót. Az egyesület minden évben megemlékezik a Trianoni békediktátumról.
Országzászló
Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar" volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót. A két világháború közötti Magyarországon minden „magára valamit adó" település felállította saját országzászlóját. Így aztán az eltelt alig másfél évtized alatt mintegy ezer helyen avattak országzászlót, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt. A második világháború után bekövetkezett szovjet térnyerésnek "köszönhetően" megpecsételődött az Országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket 1949-ig lerombolták, a kisszámú megmaradtnak 1956 vetett véget. Az országzászlók visszaállításának folyamata 90-es évektől kezdve azonban újra felerősödött, 1990 után több száz országzászlót állítottak vissza úgy az anyaországban, mint Erdélyben. Az emlék felállítását Czigeldrom- Korom Zoltán települési képviselő kezdeményezte. Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő –testülete 2009. március 31-én megtartott ülésén járult hozzá az Országzászló és a Trianon emlékmű felállításához. A Országzászló felavatására 2009. június 20-án került sor. A kivitelezés társadalmi munkában, az anyagiak előteremtése pedig közadakozásból történt meg.
Szent Anna kereszt
A XIX. században Magyarországot is érintette a kolera járvány. Apátfalván 137-en lelték halálukat eme gyilkos kórban. A járvány megszűnését követően 1837-ben az apátfalviak örök ünnepet fogadtak Szent Anna tiszteletére. A rendszerváltást követően újra lendületet vettek a Szent Anna napi megemlékezések, immár falunapok keretében. 2015. július 26-án a 20. alkalommal tartott falunapokon, az apátfalvi római katolikus egyházközösség, Jánosi Szabolcs plébános úr közbenjárásával keresztet állíttatott Szent Anna tiszteletére.
Második világháborús emlékmű
A második világháborús hősi emlékművet 178 apátfalvi hősi halott emlékére 1993-ban állították föl. Szigeti Szilvia tervezte, a kivitelezés Szigeti Márton kőfaragó munkája. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök áldotta meg. Az 1925-ben az II. világháború áldozatai emlékére állított alkotást nem csak felújították, de az 1919-es román vérengzés áldozatai teljes névsora is olvasható rajta. 2019. június 23.-án avatták újra, s szentelte fel Jánosi Szabolcs plébános. A talpazat két oldalára 173 apátfalvi hősi halott nevét, a hátoldalára pedig az 1919. június 23-i román vérengzés 40 apátfalvi áldozata nevét vésték fel. 1927. november 14-én elkészült hivatalos névsor szerint még 21-en este áldozatául a román vérengzésnek.
