Apátfalva életében 1919 júniusa szörnyű időszak volt: a román megszállás alatt rablások és megtorlások is történtek a településen – egy meggyilkolt román katona miatt. Arra a 40 civil áldozatra emlékeztek szerda délután, akik az ellenállás miatt mártírhalált haltak.

 Herczeg István, Sóki G. János, Sóki István, Sípos István, Antal Antal, Boda Péter, Horváth János, Imre József, Baka G. József, Varga Mátyás, Varga József, Varga Mátyás, Csapó János, Kerekes Bernát, Kerekes József, Furák Péter, Tari Pál, Farkas István, Szentesi János, Szentesi József, Szabó Nyíri Péterné Simon Mária, Csapó Fülöp, Gaudi István, Sóki Pál, Kardos Antal, Sóki G. András, Juracsek István, Kerekes B. József, Simon János, Varga István, Gyenge Mátyás, Raffai József, Szilvási János, Tari András, Mátó P. Mátyás, Sóki G. Pál, Oláh Imre, Fazekas József, Farkas József és Juhász István: ők azok, akik 1919. június 23-án meggyilkoltak – életükkel fizetettek azért, mert „Vitéz Apátfalviak” voltak. A román megszállás alatt többek között a lakosságtól elvették az állatokat, a mezőgazdasági gépeket és a takarmányt; ha nem voltak elég gyorsak, megtorlás következett. A holtakat nem engedték eltemettetni, illetve a nőket sem kímélték.

Az apátfalvi hősök napján Antal Sarolta települési képviselő mondott beszédet. A temesvári Dér Zoltán matematika-fizika szakos tanár emlékiratából is idézett ünnepi szónoklatában. A képviselő kiemelte: az emléknap azokról az apátfalviakról szól, akik ugyanolyanok voltak, mint a mai lakosság, azonban vértanúk, hősök lettek egy kegyetlen napon. – Nem születtek hősöknek, de amikor a hely és az idő megkívánta, akkor talán félve, de felvállalták sorsukat – hangzott el a beszédben. Ünnepi műsorral készültek az Apátfalvi Ifjúsági Klub tagjai. A megemlékezést koszorúk elhelyezésével ért véget.

forrás: makohirado.hu