– Hányan vannak és Ön szerint mi motiválja a citeracsoport tagjait, hogy ezen a régi népi hangszeren játszanak? – kérdeztem Tariné Tóth Hajnalkától, az apátfalvi Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar vezetőjétől.

– Tizennyolcan vagyunk, ebből heten játszanak citerán, míg a többiek énekelnek. Én 2017 szeptembere óta vezetem őket.

– Mi lehet az, ami összehozza, összetartja a csoportot?

– Apátfalva hagyományai, kultúrája és zenéje. Legalábbis úgy gondolom, hogy a helyi népdalok, népszokások és hagyományok megőrzése mozgatja a tagjainkat.

– Milyen gyakran lépnek fel? Apátfalván szinte nincs is olyan rendezvény melyen ne vennének részt. S aratnának egyben nagy sikert is műsorukkal…

– A helyi fellépéseink minden esztendőben hagyományosan zajlanak. A nyári Szent Anna-napokon, azaz a Falunapon minden évben fellépünk, de jelen vagyunk az évente megrendezendő népzenei találkozón is. Ezen olyan citerazenekarokkal, népdalkörökkel lépünk fel, melyekkel a csoportunk évtizedek óta tartja a kapcsolatot. Ami azt jelenti, hogy ők is fellépnek a mi rendezvényeinken, de mi is részt veszünk az övéken.

– A szólistáik is szép eredményeket értek el…

– Valóban, tavaly a csoportunk két szólistája is részt vett országos és térségi minősítő versenyen is. Majoros Zoltán és Tóth Tamás szóló hangszer, illetve szólóének kategóriában indultak. Mindketten citerások, csak Tóth Tamás énekelt is játék közben.

– Miért pont citerán játszanak?

– Úgy gondolom, hogy annak idején, a régi tanyavilágban ez volt a legelterjedtebb és a legkézenfekvőbb hangszer, ami ráadásul szinte minden háznál megtalálható volt. Jómagam is tíz évet tanultam zeneiskolában citerázni,

forrás: makohirado.hu