Langó-kápolna
Langó-kápolna
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
|
□ agrár-ésélelmiszergazdaság |
□ egészségéséletmód |
x építettkörnyezet |
|
□ ipariésműszaki megoldások |
□ kulturálisörökség |
□ sport |
|
□ természetikörnyezet |
□ turizmus |
|
2. A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Csanádpalotai országút (M43-as út)
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
x települési □ tájegységi □ megyei □ külhoni magyarság
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
A legenda szerint a kőkerítéssel körbevett, meszelt falú, színes üvegablakos neogótikus kápolnát 1900-ban Langó Mátyás és felesége, Szigeti Rozália apátfalvi lakosok fogadalomból építtették. Tízéves András fiuk lába váratlanul lebénult, s nem gyógyult meg többé. 1899-ben egy hatalmas vihar idején a gyerek eltűnt a tanyájukból, s csak hosszas keresés után talált rá egy segítségül hívott katona a Langó kereszt tövében. Langó Mátyás imái meghallgatásáért hálából építtette a kápolnát azon a helyen, ám a kisfiú térdgyulladása kiújulásába az építés évében belehalt.
A kápolna előtt álló Langó keresztet Langó Mihály és felesége Balog Anna állíttatta 1866-ban, Isten dicsőségére. A kereszt a környék népes tanyavilágának kedvelt ájtatossági helye volt: pénteki és vasárnapi ájtatosságra itt gyűltek össze a környékbeliek, akik templomi misére nem jutottak el. Langó Mátyás alapítólevelében így rendelkezett: „Isten dicsőségére és a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére […] az apátfalvi határban, a makó-palotai és apátfalva-kiskirályhegyesi út találkozásánál, a délkeleti szegletben a Langó családom által alapítványozott vaskereszt háta mögött saját költségemen kápolnát építtetek arra a célra, hogy a vidék rkat. vallású tanyai lakosságának ájtatoskodási helyéül, az utasoknak viharokban némi menhelyül, az arra járó búcsúsoknak pedig üdvös betérőhelyéül szolgáljon.”
A kápolnát Szűcs János apátfalvi plébános 1900. augusztus 16-án, Havi Boldogasszony tiszteletére szentelte fel. Az építés évében készült a 16 téglaoszlopos kerítés is, melynek valamennyi pillérére vaskereszteket helyeztek. A helyiek sajátjuknak érezték és igen kedvelték a kápolnát, amely fehérre meszelt falával, színes üvegablakaival és szép arányaival valóságos ékszerként illeszkedik a tájba.
A kápolnában 1993-tól egy ideig nem miséztek, napjainkban ismét odazarándokolnak az apátfalvi hívek búzaszentelőkor és a kápolna búcsúnapján (Augusztus 5. Havi Boldogasszony napja). Búcsúján az apátfalviak ételt: bélest, pogácsát, kalácsot visznek magukkal, s körbekínálják egymást a kápolna udvarán, melyet kívülbelül virágokkal díszítenek.
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A kápolna nemcsak építészeti különlegesség, hanem a 19. század végi paraszti vallásosság és közösségi szerepvállalás szép emléke. A kecses arányaival, vakító fehér falaival figyelmet keltő kis épület a mellette elhaladó utak kereszteződésében a régi korok életét idézi. Határbeli kápolnaként, közösségi imahelyként nincsen párja megyénkben.
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Tóth Ferenc: Langó-kápolna, neogótikus, 1900. In: Tóth Ferenc szerk: Csongrád megye építészeti emlékei. Szeged, 2000, 13-14.
8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
III. MELLÉKLETEK
1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
