Csikota József, a Makói Magán Zeneiskola karnagy-igazgatója díszpolgári címet vehetett át Apátfalván, a Szent Anna Napok keretén belül. A kitüntetett örömmel gondol vissza az apátfalvi szülőházára, iskolás éveire, illetve mestere tanításaira is.

– Hogyan emlékszel vissza a gyerekkorodra?

– Nagyon jó emlékeim vannak, nagyon hálás vagyok ennek a falunak, mivel olyan értékeket kaptam, amelyeket továbbfejlesztve tanulmányaim során, a mai napig viszem a nagyvilágba, mindenfelé. Akár a szüleim részéről a nevelést, az oktatási intézményeimtől az tanulmányaimat, illetve megemlíteném Borbély Andrást, Bandi bácsit is, akitől annak idején a szakmát tanultam, a szakma alapjait fektette le olyan szinten, hogy a mai napig bárhol – Chicagóban, New Yorkban, Moszkvában – vezényelek, azokra az alapokra támaszkodok. Így az apátfalvi gyermekkori impulzusok mindig velem vannak. Jó érzéssel emlékszek vissza ezekre az évekre.

– Bandi bácsi mondott-e valami útravalót, amikor gyerek voltál? Ami örökre megmaradt benned.

– Bandi bácsival nagyon sokat beszéltünk. Sokszor, amikor elmentem hozzá egy délután, akkor többször hajnal lett, mire hazaértem. Középiskolásként is tartottam vele a kapcsolatot, hétvégente, amikor hazajöttem, eljártam hozzá beszélgetni. Nagyon sok anekdotát és történetet elmesélt. A legmeghatározóbb történetek azok voltak, amelyek a szakmaiságon túl az emberi magatartásról, viselkedésről szóltak, illetve hogy hogyan közlekedjünk a zenészekkel, a zenekari tagokkal, a közönséggel – bármerre is járok, ezek nagyon meghatározó impulzusok.

Csikota József magával hozta Borbély András karnagyi pálcáját is.

– Ha összehasonlítjuk a régi és a mostani Apátfalvát, mit látsz?

– A népi hagyományokat nagyon jól őrzik, és ezek emlékeztetnek a gyermekkoromra. Ugyanakkor a település, a falu vezetése nyitott, vannak beruházások, fejlődés. Mindenképpen nagyon sok szépet és jót látok itt.

– Térjünk a lényegre: mi volt az első reakciód, amikor megtudtad, hogy mindenképpen el kell jönnöd a Szent Anna Napokra?

– Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy Apátfalva díszpolgára lehetek. Szekeres Ferenc polgármester elmondta, hogy nem minden évben választanak díszpolgárt, hanem ciklusonként, ötévente kap egy valaki ilyen címet. Amikor ezt megtudtam, nagyon meghatódtam és mindjárt azok a jutottak eszembe, amiket már elmondtam: a gyermekkorom, hogy mit kaptam ettől a falutól és hogy mennyire hálás vagyok.

– Mit szólt a család a címhez?

– Büszkék nagyon. Azt gondolom, hogy amit kaptam gyermekkoromban a falutól, az meghatározó a sikereimben és az életemben is. Továbbá a közvetlen család is sokat számít, hiszen ők mindig mellettem álltak mindenben, segítettek nekem. Ez nemcsak az én érdemem, hanem az övéké is.

– Esetleg tervezel-e, hogy az idén vagy a későbbiekben koncertet vagy bármilyen más eseményt szervezz a szülőfaludban?

– 25 éve szervezzük meg az augusztus 20-ai nemzetközi fúvószenekari fesztivált, ebből a jubileumi alkalomból idén egy világkongresszust, világtalálkozót tervezünk, és erre készülünk nagyon. Megfordult az a fejemben, hogy a zenekaraimmal valamilyen formában eljövünk ide, azzal a repertoárral, amellyel a nagyvilágban is járunk. Azzal a hangzással és minőséggel, amellyel mi rendelkezünk, azt Apátfalván is előadjuk. Egy szép koncerttel szeretnénk megköszönni és meghálálni, azt a bizalmat, amit most kaptam.

– Apátfalván is jelentős a zenei oktatás. Van-e valamelyik csoportban apátfalvi gyerkőc vagy felnőtt?

– Természetesen. Apátfalváról mindig vannak, bármelyik zenekarról is legyen szó, legyenek kisebbek, nagyobbak, akik bejárnak hozzánk Makóra. Ők is bejárják velünk a nagyvilágot.

 

forrás: makohirado.hu