Apátfalvi Települési Értéktár Bizottság 2013-2015.:

Elnöke: Vargáné Nagyfalusi Ilona
Tagok: Dr. Marjanucz László
            Urbancsok Zsolt

 

Apátfalvi Települési Értéktár Bizottság 2015-től:

Elnöke: Vargáné Nagyfalusi Ilona
Tagok: Dr. Marjanucz László

            Csapó Jánosné

             Langó Imréné

             Langó Csaba

 

Vargáné Nagyfalusi Ilona elérhetősége:

Tel: 06 70 510 4743

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A települési értéktárba 2015. május 15-én felvett értékek:

1. Apátfalvi fűrészelt, rátétes deszkavéggel díszített házoromzatok
2. Apátfalvi női viselet
3. Apátfalvi gyúrott béles
4. Kaskötés Apátfalván
5. Langó-kápolna
6. Nepomuki Szent János-szobor
7. Apátfalvi temetőkápolna

A 2015. decemberi ülés alkalmával felvett értékek:

1. Apátfalva népi hangszere –a citera
2. Apátfalvi archaikus népi imák
3. Apátfalvi festett bútor
4. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben
5. Bíbic könyvek, Apátfalva helytörténeti munkatankönyvei
6. Fehérhímzés Apátfalván
7. Langó Hagyományőrző Ház
8. Millenniumi tölgyfák: két kocsányos tölgy
9. Szoborkert
10. Útmenti keresztek Apátfalván
11. Szent Mihály Plébániatemplom

A 2016. május 18-i ülés alkalmával felvett értékek:

1. A Maros hatása Apátfalva településre
2. Pátfolvai parasztolimpia
3. Népi építészet Apátfalván
4. Az apátfalvi nyelvjárás.
5. Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás
6. A Maros–part állatvilága
7. A Maros-part növényvilága

A 2016. december 12-i ülés alkalmával felvett értékek: 

1. Ártéri kiskertek a Maros-parton
2. Bartók Béla 1906-os apátfalvi népdalgyűjtése
3. Gyökértermesztés
4. Kardos István vőfély tevékenysége
5. Morelli Edit apátfalvi tűzzománc képei
6. A Maros népi halászata
7. Apátfalvi ragadványnevek

A 2017. május 17-i ülés alkalmával felvett értékek:

1. Népoktatás Apátfalván
2. Újkrumpli, káposzta és vöröshagyma termesztése
3. Hagyományos disznóölés
4. Csigatészta készítése
5. Ősi cigány mesterségek
6. Pátfalvi búcsú Szent Mihálykor

A 2017. november 24-én tartott ülésen felvett értékek:

1. Apátfalva helyi újságai
2. Paradicsomos káposzta, a cigányok fő eledele
3. Pátfolvai kőttes
4. Az Apátfalvi Gazdakör tevékenysége
5. Kelt bodag, a cigányok kenyere
6. Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar hagyományőrző tevékenysége

A 2018. április 25-én tartott ülésen felvett értékek:

1. Csőrege
2. Vízenkőtt-kútbakőtt
3. Lakodalmi torták, násznagytorták
4. Maros-menti Nemzetiségi Kulturális Találkozó
5. Apátfalvi falunap, Szent Anna-napok
6. Lovasnap Apátfalván
7. NB III-ba bejutott apátfalvi focicsapat sikere

2018. november 23-án felvett új települési értékeink:

1. Pátfolvai kalács
2. Korom László citerakészítő tevékenysége
3. Kakas Istvánné Bakai Anna munkássága
4. Vígh Antal kaskötő tevékenysége
5. Varga Józsefné Antal Ilona hagyományokat dokumentáló és kézműves tevékenysége

2019. május 24-én felvett új települési értékeink:

1. Díszpolgárok emlékfala
2. Dömötör István a falu fényképészének munkássága
3. Gőzönfőtt fánk
4. Pécsi Mihályné Kálmán Erzsébet kosárfonó tevékenysége
5. Langó Istvánné Langó Terézia a fehérhímzés apostolának munkássága

2019. július 9-én felvett új települési értékeink:

1. A Kardos István Néptánccsoport tevékenysége
2. Mátó Istvánné Szigeti Margit csuhéfonó munkássága
3. Kovács Lajosné Joó Margit táncpedagógus tevékenysége
4. Veréb János mintagazda állattenyésztő tevékenysége
5. Móricz Ágnes közösség és művelődésszervező tevékenysége
6. Sütő József hosszútávfutó maratonfutó teljesítményei
7. Herczeg István ezüstérmes olimpiai bajnok tornász eredménye
8. Az Eszterlánc Ház néprajzi-helytörténeti gyűjteménye

2020. június 23-án felvett új települési értékeink:

1. Foci Apátfalván, az Apátfalvi Sportkör (ASK-ASC) tevékenysége
2. Diáksport az apátfalvi Dózsa György Általános Iskolában
3. Sipos István ultramaratoni futó tevékenysége
4. Társas munka, kaláka

A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság 2016. szeptember 10-i ülésén felvette a
Csongrád Megyei Értéktárba az Apátfalvi archaikus népi imák c. felterjesztést.

A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság 2017. április 10-i ülésén felvette a
Csongrád Megyei Értéktárba a Bartók Béla 1906-os népdalgyűjtése Csongrád megyei mai területén című felterjesztést. 

A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság indokoltnak tartja a „Fehérhímzés Apátfalván” felvételét a Magyar Értéktárba.

Csongrád Megyei Értéktár Bizottság a 2018. március 5-i ülésén felvette a megyei értéktárba a Fűrészelt, rátétes deszkavéggel díszített házoromzatok, Langó-kápolna, a Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar hagyományőrző tevékenysége, a Kelt bodag a cigányok kenyere című előterjesztéseket.

Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról.

A települési értéktárba nemzeti érték felvételét bárki kezdeményezheti.
A javaslatok beadása folyamatos. A javaslatokat adatlap segítségével lehet megtenni.
A kinyomtatott és kitöltött adatlapot a Polgármesteri Hivatalban lehet beadni.

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet kimondja, hogy a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az egyes szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni. A Települési Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.

Az értéktár bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.

A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában, a rendelet által meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A Települési Értéktár Bizottság a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, és a megyei, tájegységi vagy települési értéktárak valamelyikébe való felvételéről az értéktár bizottság a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. Egyúttal a települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba. A megyei értéktárban nyilvántartott értékek hasonló eljárás után bekerülhetnek a Nemzeti Értéktárba, amelynek nyilvántartásából választja ki a Hungarikum Bizottság a hungarikumokat.

Az egyes szakbizottságok részterületei:

 

1) Agrár- és élelmiszergazdaság: 

az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szőlő- és borágazat, továbbá az állat-és növényfajták;

 

2) Egészség és életmód: 

a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

 

3) Ipari és műszaki megoldások: 

az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; 

 

4) Kulturális örökség: 

a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet, zeneművészet és színházművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

 

5) Sport, turizmus és vendéglátás: 

- sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

- turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások;

 

6) Természeti és épített környezet: 

- épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

- természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.